Ha nyugati irányban elhagyjuk a megyeszékhelyt, túljutva Teskándon már látható a Dobronhegyi emelkedő. Mégsem másszuk meg a dombot, hanem befordulunk jobbra egy kis bekötőútra, ahol rövidebb utazás után egy csodás kis faluba érkezünk.

A település bejáratánál őrként áll a  román stílusú, Szent Mihály tiszteletére szentelt templom, amely  1220 körül épült. Valamikor Zalaszentmihályfa  nevű település állt itt, most magányosan kémleli a tájat a szépen felújított, facserepes épület. Mellette régi temető őrzi a holtak nyugalmát. A templomot a későbbi időkben gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században újat emeltek, barokk stílusban.

 A torony a templom belsejében két oszlopon nyugszik, így karzatot alkot. Kettős ikerablakának oszlopfőit állatfejekkel díszítették, a kapu feletti timpanonban Isten báránya látható. Csak bejelentkezéssel látogatható!

A falu elejét jelző táblát elkerülve, jobbra kell fordulunk, hogy feljussunk arra a dombra, amelyet sokan afféle gyógyító területnek tartanak. A földsugárzás állítólag jóval nagyobb, mint az ismert Kincsem park Attila dombja, a terület tulajdonosa azonban dícséretre méltó módon, nem akar szenzációt, üzletet csinálni a helyből, így mindenki felkeresheti kedve szerint. Mély, nyugtató béke honol a dombon, s valóban érezhető valami megmagyarázhatatlan  bizsergés. Sokan járnak ide feltöltődni, energiát nyerni messzi vidékekről is! A tanács szerint inkább több alkalommal kevesebb időre érdemes felkeresni a helyet.

 Arra azonban mindenképp figyeljünk, hogy a környék szépségét, nyugalmát óvjuk, és természetszerető emberek módjára pihenjünk!