Zala megye látnivalói, nevezetességei

Most szép igazán az erdő, amikor ezer színűre festették az első fagyok a fák lombját. Hétvégi programnak találni sem lehetne jobbat egy jó kis túránál, erdőjárásnál.  A Tormafölde melletti vétyemi ősbükkös hívogató célpont.

A tájleírás alapján szinte teljesen pontosan azonosítható, hogy hol állt egykor az a nádkunyhó, majd később téglaház, amely Fekete István Tüskevár és a folytatásaként megírt Téli berek című regényének "főszereplője", de legalábbis fő helyszíne volt. Az író ugyan mindkét könyvében kerülte a településneveket, de miután a Fenékpusztához közeli Diás-sziget volt gyakori tartózkodásának helyszíne, s mert itt folyik össze az ős-Zala és a Hévízi-csatorna, a regénybeli útmutató ma is odavezeti az olvasót Matula, Tutajos és Bütyök "születési" helyéhez.

A Kerka völgy a szlovén-magyar határrégió egyik legváltozatosabb, fás legelőkkel, és hűvös erdőkkel kísért területe, számos értékes növény- és állatfajjal, a régiek életét őrző, kultúrájukhoz kapcsolódó örökséggel, mint amilyenek a fa haranglábak, dombok között megbúvó öreg parasztházak. Több itt megtalálható faj és élőhely is beletartozik az Európai Unió Natura 2000 elnevezésű ökológiai hálózatába, mely szintén a Kerka vidék értékességét jelzi.

Szilvágy a Göcsej nyugati oldalán fekszik. A csendes kis község eredete a régmúltra nyúlik vissza. Első írásos említése 1343-ból származik, akkor Ozyagh-klént szerepelt,  a század végén Alsó- és Felsőszilvágyként található. 1773-ban már Szilvágy-ként szerepel az iratokban. A Bánnfyak, majd a Nádasdiak birtoka.

Nemcsak horgászok, de minden természetszerető számára indeális célpont a Kerkafalva melleti Kéthatár-tó. Csodálatos víz fogadja az odalátogatókat, gyönyörűen karbantartott vízpart, csend és nyugalom.    Az öt és fél hektáros tó, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság illetékességi körébe tartozó alsószenterzsébeti árvíztározó gátjához felhasznált föld anyagnyerő helyének rekultivációja során alakult ki.

A megyei napilap nemrégiben indított szavazást arról, mely természeti illetve ember alkotta értékeit sorolja a legszebbek közé a zalai lakosság. Íme itt az eredmény, amely tartalmaz néhány meglepetést is.

Lassan ébred a Természet téli álmából, ideje tehát, hogy szabadidős programjainkat a lakáson kívülre tervezzük. Kiváló legehetőség erre, ha útunkat Kápolnapuszta felé vesszük, ahol egyik őshonos háziállatfajunk, a bivaly bemutatására és a génállományának megőrzésére létrehozott Bivalyrezervátum várja az érdeklődőket a Kis-Balatonnál. 

Sokak szerint Gelse Zala megye egyik legszebb települése. Nagykanizsa felől közeledve enyhén kanyargós úton érkezünk abba a völgybe, aminek látóhatárát szelíd dombok sora zárja. A veszprémi Napló színes cikket közöl a zalai településről.

Zala minden szeglete rejt valami titkot. Kevesen tudják, hogy Kemendollár közepében is állt valaha vár. Kemendollár két település: Kemend és Ollár egyesüléséből keletkezett 1895-ben. A település északi részének, Ollár, első említése 1292-ből való, lakói nemesek voltak. A déli rész, Kemend első említése pedig 1328-ból származik. Ekkor már állt a település határában egy vár, amely a törökök idején fontos szerepet játszott a védekezésben. Mindazonáltal a két települést a törökök pusztításai felszámolták.

Zalát látni és megszeretni. Ilyen könnyű lenne? Igen, bátran mondhatjuk, hogy bárki aki idevetődik az ezeréves Kolonba (Zala régi neve) a Csonka-Haza, a történelmi Magyarország vagy a világ bármely pontjáról, egyből beleszerethet megyénkbe. Nem csoda hisz annyiféle táj található csodás domjaink között. Az Őrség egyik kis szeglete is átnyúlik hozzánk, rejtekén egy csodálatos kis faluval, Szentgyörgyvölggyel…

Látnivalók rovatunk ismét egy gyöngyszemmel bővült. Zalaszántó és Sénye felé vettük az irányt, ahol felkerestük az utóbbi település feletti szőlőhegyen álló kápolnát.

Ha nyugati irányban elhagyjuk a megyeszékhelyt, túljutva Teskándon már látható a Dobronhegyi emelkedő. Mégsem másszuk meg a dombot, hanem befordulunk jobbra egy kis bekötőútra, ahol rövidebb utazás után egy csodás kis faluba érkezünk.

Csendes kis települést találunk Kehidakustánytól nem messze, az utak rejtekén. Impozáns kép tárul a vándor kiránduló szeme elé, ha eljut a falu bejáratáig és lassan végigjárja utcácskáit. Mintha visszaléptünk volna a múltba és egy régi, archaikus világot szemlélnék, úgy nyílnak meg előttünk a kis Kallósd szépségei...

A dombos Göcsej legnagyobb magaslatára Dobronhegy falut elhagyva érhetünk. A Kandikó 302 méter magas. Tetején egy nem túl impozáns, de annál jobban használható geodéziai torony található, amelyet megmászva akár az Alpok hegyeit is láthatjuk tiszta idő esetén.

Nem kell sokat kóborolnia az embernek, ha szép vidéket akar látni Zalában, hisz megyénk szinte minden tájegysége bővelkedik a csodálatos helyekben. Aki magaslatokra és körpanorámára vágyik, jól teszi ha felkapaszkodik Rezi várához, vagy sétál egyet a Tátika romhoz. Nem fog csalódni a kilátásban…

A valaha élénk társadalmi életet élő falu, a zalai protestantizmus egyik központja volt, hiszen az innen betelepülő lutheránus lakosság hozta létre az egerszegi evangélikus egyházközséget.