Ahogy az egész Dunántúl, úgy szűkebb környezetünk, Zala megye is bővelkedik az elrejtett, ősi emlékekben. Bármerre jár az ember az Őrségben, a Göcsejben mindig találni egy kis falut egy régi templommal, régi idők emlékezetének őrzőjeként. Zalaháshágy nemrégiben felújított temploma is őriz egy ilyen titkot.
Rómer Flóris bencés szerzetes tanár (1815–1889), lappangó régiségeink úttörő felkutatója az 1860-as évek elején a zalai tájakon járt szemleúton. Elsőként vizsgálta szakértő szemmel a falusi templomokat, próbálta kihámozni a későbbi átépítések alól a középkori részleteket. A Vasárnapi Újság 1863. évfolyamában Archeológiai levél Zala megyéből címmel készített úti beszámolót, amelyben ismertette többek közt a háshágyi plébániatemplomot, és leírta az épület belső falában másodlagosan elhelyezett domborművet. A román kori faragott kő eredetileg a templomhajó déli oldalán lévő bejárat félköríves oromzatát díszítette, és a Nyugat-Dunántúl időbeli rokon emlékein több helyütt látható Agnus Dei – Isten báránya – szimbólumot ábrázolja. 1975 nyarán, a templom részleges tatarozásakor ellátogatott Zalaháshágyra Entz Géza művészettörténész-professzor (1913–1993) a kőszobrász szakértővel együtt megszemlélni a becses faragványt. Elhatározták, hogy kiemelik a falból, áthelyezik méltó és jobban látható helyre, ám a műemléképület helyreállítására végül nem jutott elég pénz.
Bérczi Szaniszló eurázsiai rajzgyűjteménye
A templom igazi különlegessége a sárkányos-állatfigurás félköríves timpanon, mely egykor a déli kaput díszíthette, és amely egyedülálló Zala megye területén és a környéken. Ilyen jellegű ábrázolás nagyon kevés van Európában, de Eurázsia keleti tájain sokfelé megtalálhatók Mongóliáig, Kínáig és Japánig is. Ismert a két sárkány figurája a viking művészetben is. Az ú.n. Attila szablya vércsatorna berakása is szemközti sárkányokat ábrázol.
A gyönyörűen felújított zalaháshágyi templomot a domborművel, mindenképp érdemes megtekinteni!