Izgalmas, látnivalókban gazdag túrák a megyeszékhely körül.

Zalaegerszegi TV torony és kilátó - Babos-Döbréte - Dobronhegy - Kandikó 

Táv: 7 km, 165 m szintemelkedés. Megtalálható a Göcsej turistatérképen. Geokaching láda keresésre is kiváló.

A piros háromszög jelzésen Ny-i irányban indulunk el, átkelve a Zalaegerszeg-Bazita-i úton (a jelzés ellenkező irányból, az Erdőgyöngye felől jön) villanyoszlopokon találjuk a jelzéseket. Az út elején pincék és szőlők között járunk, majd kb. 1 km után szántások között ill. mezőgazdasági művelés alatt lévő táblán vezet a kocsinyom jelezte út. Az eredeti, régi útvonal erdőfoltocskában haladt, de a növényzet járhatatlanná tette. Innén már megpillantjuk a völgyben megbúvó Babosdöbrétét. Babosdöbréte, e furcsa nevű falu már 1469-tol ismert. IV. László korában a Debrétei család birtoka, nevét valószínuleg innen kapta. A babos előtag a magyar babos melléknévből való A faluban több szép, régi göcseji ház volt, melyek helyett újakat építettek. A faluban vendéglőt és élelmiszerboltot találunk. Az utóbbi csak munkanapokon és szombaton tart nyitva. Kicsi templomát is érdemes megtekinteni. A faluból már látjuk a félkörívben elhelyezkedő szőlőhegyet.

A faluból kiérve kis patakocskán kelünk át, majd a hegyre vezető kocsiúton haladunk tovább. A hegyre érve szép gesztenyefákat csodálhatunk meg, feljebb egy kicsi hegyikápolnát találunk. A többnyire új pincék között rálátunk a falura és távolabb a kiindulásunk helyén magasodó TV tornyra. A tetőről enyhe lejtésű úton haladunk tovább, amikor feltünik elöttünk a Kandikó geodéziai tornya és Dobronhegy szerpentines útja. Csodálatos völgyben fekszik Dobronhegy elszórt házaival. Dobronhegyet oklevél először 1863-ban említi. Neve valószínűleg szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. A "hegy" utótag a dombos, szőlőhegyes vidékkel kapcsolatos. A település felett elnézve a Zala völgyét látjuk. A milejszegi-elágazó autóbusz-megállójától a közúton csakhamar Göcsej tetejére, a 302 m magas Kandikóra érünk, ahonnan csodálatos a körpanoráma.

A párhuzamos völgyek, tiszta időben a keleti Alpok vonulatai, a domboldali erdőfoltok látványa megérte a fáradtságot. A KANDIKÓ név családnévből származik. A rege szerint Kandikó Árpád fejedelem egyik vezére volt, akinek lányát a szerelmes Csatár-vezér akarta elszöktetni. Azonban ez nem sikerült, mert elnyelte a föld. Emlékét, Csatár nevű falu őrzi. A pár száz méterre lévő Milejszeg-téglagyári, vagy a már említett Milejszegi autóbusz megállóból visszautazhatunk Zalaegerszegre. Száraz időben könnyu túra, nedvesben a mezei szekérutak nehezen járhatók ("vendégmarasztaló sár").

Zalaegerszegi TV torony - Becsali-hegy - Egerszeg-hegy - Ebergény - Újhegy - Öreghegy - Vorhota - Gébárti-tó - NESZELE - Zalagegerszegi turistaszálló

Jelzése:  piros sáv, Táv: 10 km, szintemelkedés: 70 méter

(a Göcsej turistatérképen található)

A piros sávjelzésű turistaút a valaha volt Nyírfa-csárda mögött, kitaposott lejtős ösvényen, nagy átmérőjű bükkfákra festve vezet bennünket. Az erdőből a bazitai közlekedési útra érünk ki, melyen pár száz méter megtétele után egy bal kéz felé leágazó, keskeny "hegyi úton" folytatódik a jelzés. Ezt az utat könnyű megtalálni a kezdetén lévő keresztről, melyet a térkép is feltüntet.

A Becsali-hegy pincesora között haladunk, mígnem az egerszeghegyi kápolnához érünk, mely körül temető van. A panoráma csodálatos, szinte az egész város belátható innen. Továbbhaladva az közúton a faluba érünk.

Ebergény hajdani neve Ebergényvölgye vagy Belyánvölgy, de volt Keresháza is. Már a középkor óta lakott település. Az Ebergényi, majd a Sárkány család birtoka.

A falu déli végénél gyalog-utcácskán térünk le jobb kéz felé lejtős terepen, melynek alján a Csukás patakban ömlő kis patakocskát találunk. Innen emelkedve haladunk Újhegyre. Kiérve a városba tartó közlekedési útra, láthatjuk a dombgerincre épült Szent Erzsébet kápolnát. Utunk előtte ér fel a gerincre. Érdemes itt megpihenni. A templomba sajnos nem tudunk bemenni, de a kilátás minden irányba kiváló. Északi irányba a Zala széles völgyét, mögötte már a vasi erdős dombhátakat láthatjuk. délkeleti irányban a Egerszeg hegy dombjait, háttérben a tv toronnyal. Bal kéz felől, (nyugati irány-ban) a Teskándi téglagyár épületeit és a kis, Zalába tartó Szent-mihályfai patakocska völgyét a "szegek"-be tartó közlekedési úttal, de láthatjuk innen a pár száz méterre, bal kéz felől a domboldalban lévő 400 éves, védett gesztenyefát is.

Utunkat folytatva lejtős úton érjük el a Zalaegerszeg-Zalalövői vasútvonalat, majd a "szegek"-be vezető közlekedési utat, Vorhotán vagyunk. Innen közúton érjük el a Zala hídját.

Közben jobb kéz felé a Hűtőház, Baromfifeldolgozó Telepét látjuk, kissé távolabb a Gabonaipar silói magasodnak.

Ha fáradtak vagyunk, innen a 1-es helyijáratú autóbusszal a városközpontba vagy a vasútállomásra utazhatunk. Ha tovább folytatjuk utunkat, átkelünk a hídon és máris Andráshida városrészben vagyunk.

Andráshida 1969-ig Zalaegerszeghez csatolásáig, önálló település volt a Zala bal partján. Neve arra utal, hogy egy András nevű személy itteni birtokán hidat vezetett át a Zalán. Forrásainkban 1426-ban tűnik föl.

Itt az első jobbra forduló utcán haladva - útjelző tábla mutatja az irányt Sümeg, Vasvár felé - pár száz méter megtétele után a Gébárti-tóhoz érünk. Nyáron strandolhatunk, büfé áll rendelkezésünkre. A népművészet házában mesteremberek tudományával ismerkedhetünk meg. A büfében való felfrissülés után a közúton folytatva utunkat a Neszele nevű városrészbe jutunk.

Neszele neve bizonytalan eredetű. Talán egy szláv Novoselje, Újfalu helynév rejlik benne.

Itt jobb kéz felé letérünk a folyó partjára, a gátra, hogy a Kaszaházi turistaházhoz érjünk. A Zala másik partján, szemben velünk a Zala Bútorgyár hatalmas telepét látjuk, majd a Magyar Olajipari Múzeum tornyait véljük felfedezni a zsupptetős házairól híres Göcseji Falumúzeum szomszédságában. Látjuk távolabb a volt megyeháza, ma a Megyei Bíróság magas épülettömbjét, mögötte a városközponti kéttornyú plébániatemplommal. A turistaháztól akár autóbusszal, akár gyalogosan is átkelve a Zalán a városközpontba jutunk.

A felsőpliocén korban (kb. 2 millió évvel ezelőtt) az Ős-Rába fattyúága, majd kis mellékpatakja volt a Zala.

A Felső-Zala a Marcal-medence felé folyt, mivel a Duna visegrádi áttörése után a szárazon maradt Türje-Dabróc közötti Ős-Duna-medret foglalta el. A középpleisztocén korban (kb. 1,5 millió évvel ezelőtt) a Zalai ill. Dél-Somogyi tábla süllyedése nyomán dél felé, a Balaton süllyedék felé vette útját. Forrásvidéke az Őrség. Finom, iszapos üledékével a Kis-Balatont már feltöltötte, most a Keszthelyi-öblöt töltögeti, a Kis-Balaton helyreállítása első ütemének elkészültéig.

Bélyegzési lehetőség: Ebergény bolt, vendéglő; Gébárti-tó, büfé, turistaszálló

Zalaegerszeg - Parkerdő - Bozsok - Bozsoki-hegy - Karácsony-hegy - Öreg-hegy- Nemeshetés- Búcsuszentlászló

Jelzése:  sárga sáv és  sárga + Táv: 10 km, 170 m szintemelkedés,
(a Göcsej turistatérképen található)

A  sárga sáv jelzés a parkerdőt jelölő táblától indul a 76-os főútvonal mentén Csácsbozsok irányában, villanyoszlopokra festve. Közben, miután elindultunk a Zalahús épületei után átkelünk a Felső-Válickán és onnan a Csácsi városrész kertes házai előtti járdán haladunk a Bozsoki elágazásig. Itt utunkat a jobbfelé tartó úton, a vegyes- és italbolt előtti járdán, majd a közúton folytatjuk utunkat - nem megyünk tovább a faluba - a régi 76-os úton addig, amíg ki nem érünk a házak közül, a volt lőtér kezdetéhez. Itt jobb kéz felé az erdőszélen követjük a jelzést, majd mély útbevágásba, az erdőben haladva érünk fel a Bozsoki-hegy gerincére, egyenletesen emelkedő terepen. A gerinc két oldalán présházak és szőlők sorakoznak. A kilátás csodálatos a városra, a Felső-Válicka- és a Zala völgyére.

Egyenletes emelkedésű úton haladunk - melyen gyakran gépkocsival is találkozunk - míg a Karácsony-hegy 305 méter magas szintjén balra leágazó,  sárga + jelzésű kocsiutat nem találunk. E jelzést követve nagyobb részt bükkös erdőben haladunk tovább. Később a szálerdőt fiatal erdőrészek váltják fel. Az út agyagos, ősszel, esős időben nehezen járható. Ősszel nagyon sok földiszeder gyűjthető az út mentén. Jobb kéz felől magas, 300 méter feletti, erdővel borított kiemelkedéseket látunk. Hamarosan fiatal gesztenyésbe érünk, mely a Nemes-hetési Öreg-hegyet jelzi, ahol pár régi szép pincét és hatalmas gesztenyefákat találunk. Ha tiszta az idő a Keszthelyi hegységet láthatjuk balkéz felől. A Zalai-dombvidék szabdaltságát, arculatát tanulmányozhatjuk innen. Kb.1 km megtétele után a faluba érünk. Itt a központban a bolttal szemben érdemes megtekinteni a modern templomocskát, mely teljesen betonból épült a hívek közadakozásából. A Hetés helynév etimológiailag azonos a Somogy megyei Hetes-sel. A Nemes előtagot azért kapta, mert egy feljegyzés szerint "1513-ban 10 egy-telkes nemesi család lakott itt".

A faluból a  sárga + jelzés DK-irányban enyhe emelkedéssel házak közötti gyalogösvényen halad. Kiérve a faluból akácos-bozótos, egyébként jól járható úton dombtetőre érünk. A tetőről a Szévíz völgyébe látunk. Lefelé haladva jobb kéz felől elhagyva a mezőgazdasági művelésű földeket, fiatal telepítésű erdőbe, majd gyümölcsfás domboldalba érünk. A fák közötti a Búcsúszentlászlói műemlék-templomot, illetve tornyát látjuk. A jelzésen a vasútállomásra érünk. Ha van időnk a vonat indulásáig (Nagykanizsa-Szombathely, 17. sz. menetrendi mező), érdemes a templomot megtekinteni. A Szent László tiszteletére emeltetett a török időben elpusztult. A 17. század végén a ferencesek helyreállították, majd eléje 1714-34 között nagy barokk részt építettek. Külsejét legutóbb 1967-69-ben újították meg. A templom melletti egyszerű barokk stílusú rendház a templommal egyidőben épült. 1950 óta szociális otthon, egy részében a plébánia kapott helyet. Kedvelt búcsújáró hely.

Bélyegzési lehetőség: Nemeshetés bolt, italbolt, Búcsú-szentlászló templom (TKM), vasútállomás.

Forrás: Göcsej Sportegyesület