Azóta dúdolom azt a dalokat, amióta meghallottam a hírt...A Széna tér, Születtem Magyarországon, ezek járnak a fejemben folyton.
Talán soha, senki sem énekelt még ilyen szépen a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményéről. Persze, nem is nagyon szólnak róla, ha igen, elítélően, jelzőket aggatva, pedig semmi más nem történt, mint pár száz magyar honvédnek sikerült kijutnia a rázúduló vörös áradat gyűrűjéből…Gitárjának hangjai különös nyugalmat adnak egy tragikus történetnek. Senki más nem tudta volna ezt így megénekelni. Nem szól többé már a Dalnok, letette a gitárt…
Küzdelme az életért véget ért. Soha nem adta fel, küzdött. Nem vált soha egy oldal fizetett emberévé sem, más művészekkel ellentétben. Pedig mindenki tudta, hová tartozik.
Most csak a dalok maradtak. Közhej, de mégis igaz, a dalokban él tovább…
Cseh Tamás.
Legyen Neki könnyű a föld!