Életem eddigi 33 éve alatt elég sok helyen jártam már a Világban. Bejártam az ország sok zegét-zugát, koptattam a Haza, a történelmi Magyarország poros útjait. De mégis mindig visszatalálok szülőhelyemre. És bizton állítom, ez a vidék, Zala és Vas vidéke az egyik legszebb a Kárpát-medencében. A két megye kzött húzódó Őrség pedig maga a nagybetűs Csoda. Erről a tájról olvashatjuk Szombathelyi Tamás sorait...
Az őrségi Árpád-kori templomok egyik gyöngyszeme, a fény temploma, naptemplom, de nevén a Szentháromság-templom Veleméren!
Német Zsolt fizikus tarán párotoknak ismert a magyar Szent Korona kutatásairól, s az ebből írt könyvéről, illetve előadás-sorozatairól…
Ezen kívül azonban jelentős munkásságát tükrözi a nemrégiben megjelent könyve is, Az Őrség Árpád-kori templomai címmel, Simon Attilával együtt dolgozva…
Még mielőtt azonban erre térnénk, valamit fontosnak tartok megemlíteni.
Biztosan sokan vagytok úgy, ha jártok egy helyen, valami különös hangulat, megnyugvás lesz rajtatok úrrá. Nekem az ŐRSÉG ilyen, mert őrzője egy olyan világnak, amely nem található meg a plázákban, az egyéb bevásárlóközpontokban, a nagyváros zajában, de még a munkahelyeken sem, de kanyarodjunk el a városoktól, még a sima falvakban, falusi életben sem. Kiemelkedő őrzője ősi hagyományainknak, jeles képviselője a vendégszeretetnek, s végül de nem utolsósorban rengetek természeti, tárgyi és szellemi kincs, érték, amit magában őriz. Ha valaki járt már Erdélyben, akkor annak mondva olyan érzés, mintha abból a székelyek leszakítottak volna egy darabot, s magukkal hozva itt hagyták volna őrt állni a nyugati végeken. Ennek az utóbbi hasonlatnak amúgy van is valóságtartalma, mert az ősi hitvilágunk idején a székelyek valójában védelmi feladatokat is láttak el, valamelyik művében maga Wass Albert is ír erről, ha jól emlékszem, akkor a Hagyaték címűben, s innen van az, hogy azonos településneveket is felfedezhetünk Nagy-Magyarország ezen két szegletében.
(Pl. maga a város ,Szentgotthárd is ilyen. Amikor Simó József itt tartott előadást , meg is említette, hogy úgy érzi, Wass Albert „hazaérkezett”… )
Na de hogy valójában milyen is az Őrség,, hiába mondom azt, hogy olyan, mintha a Magyar népmesékbe cseppennénk, mert azt nem lehet képekkel-szavakkal leírni, azt csak személyesen lehet átérezni, úgyhogy kishazánkban is van sok „felfedeznivaló”, ilyen az Őrség is, ajánlom mindenkinek.
S akkor térjünk vissza a könyvre, ragadjunk ki az Őrség sok mindenéből egy parányi értéket, ami ránk maradt, néven nevezve az Árpád-kori templomokat.
A két őrségi szerző fényképekkel gazdagon illusztrált könyve sorra veszi a különleges hangulatú tájegység magyar és szlovén területen álló legrégebbi templomait. Átfogóan tárgyalja építészetüket, átalakításaikat, viszontagságos sorsukat, és elemzi-értelmezi falfestményeiket. Különösen részletesen foglalkozik Velemér Aquila János által 1377-78-ban kifestett templomával, mely, részben a jó állapotban megmaradt freskóinak köszönhetően, talán a legszebb magyar szakrális épület, s melyben a fény ma is jár (!!!), és azt élővé teszi, valamint a nagytótlaki körtemplom négy különböző időszakból származó, gazdag képi üzenetet hordozó falfestményeivel. Simon Attila lényeget láttató fotói, köztük montázsok segítségével létrehozott arctanulmányok segítik Németh Zsolt szakszerű, de a szakzsargont mellőző, könnyen érthető magyarázatai nyomon követését, melyek közel hozzák az olvasóhoz Isten e kicsi házai távolinak vélt világát, és mutatják meg ma is élő, tiszta szakralitásukat.
Magának a könyvnek anno ott voltam a Szombathelyi ősbemutatóján, na de mikor meghallottam, hogy Velemérben a templomban előadás lesz, úgy voltam vele, ezt nem hagyhatom ki!
Őriszentpétert célbavéve /Csákánydoroszlónál lefordulva 8-as főutvonalról, vagy éppen a 86-os felé Zalalövőről megcélozva, na de Csesztreg és Lenti felől is meg lehet közelíteni ,attól függ, ki honnan érkezik :D /s onnan továbbhaladva Bajánsenye- Magyarszombatfa irányába érkezünk meg Velemérre.
Kercaszomor erdei mellett visz el az út, de itt egy gondolatra meg is állok!
Kerca először egy 1208-as oklevélben szerepel, mint Kurcite: „villa speculatorum Kurcite” (Kurcite, az őrök faluja), s itt történik említés a Szent Vencelről elnevezett kőtemplomról, amely az „Őrök Földje” és a felsőlendvai uradalom, azaz a mai Kercaszomor és Szerdahely határán állt A 18. század második felében elpusztult templom helyét a Pusztatemető elnevezésű dombtetőn találjuk meg. Mind a Szomoróc tanösvény, mind a kék túra, mind a Szent Márton túraútvonal jelzéseit követve eljuthatunk hozzá. A régi templom köveiből épült fel a későbbi református templom, ezzel is jelezve a hit állandóságát.
A falu lakosai megőrizték határ-őrző őseik szellemét, így kerülhetett sor arra a bátor cselekedetre, amelynek ma köszönhetjük Kercaszomor magyarországi illetékességét. 1919 végén Szomorócot megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai, következő év augusztusában a falu lakosai fegyverrel szálltak szembe a megszállókkal. Így 1922. február 9-én újra hivatalosan is elismerték a falu Magyarországhoz tartozását. Ennek emlékét őrizte meg a falu azzal, hogy a régi haranglábba felfüggesztett új harang a következő feliratot kapta: „Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomorócz község lakosság 1922. évében”. 2002-ben Kercaszomor elnyerte a „Vas Megye Legbátrabb Községe (Communitas Fortissima Comitatus Vas) címet.
Továbbhaladva s Magyarszombatfa felől megérkezve Velemérre kb. ez a látvány fogad minket:
S e legutóbbi kép a Veleméri templom!
Na akkor saját szavaimmal próbálok róla valamit mondani, de ez nagyon kevés lesz, s csak dióhéjban!
A templom tehát naptemplom. De miért? Először is az alapterületről beszéljünk.
Aki építette, az bizonyára tisztában volt vele, hogy ő egy naptemplomot fog építeni.
Az alapterületileg 4 egységre osztható, a fogadó, a terem, a diadalív és a szentély.
Ezek hosszának és szélességének aránya a következőképp alakul:
fogadó: 4/7 , terem: 5/7 , diadalív alatti terület hossz és szélesség aránya 6/7, s maga a szentély aránya 7/7 , azaz ahogy befelé haladunk, úgy jutunk el az EGYSÉG-hez, maga a szentély, a templom legszakrálisabb helye, központ helye jön ki az egységre, s arányosan növekedve-kerekedve egy egységgé . Na most miért pont 7, miért pont heted, ez sem véletlen, a 7 ugyanis a beavatás száma. Maguk a képek is ezt a teoriát követik, a képek haladási iránya egyben a beavatás iránya is, ebből következően Aquila János-nak tudni kellett erről ,amikor kifestette 1377-78 között..
Na de még az alapterületnél maradva a külső falak dimenziói ugyanígy arányokra vezethetőek vissza, de ott nem a nevezőn van a hangsúly, hanem a számlálón. Az arányok összes számlálója ugyanis 4. A 4 egyébként a védelem száma. Lefordíthatjuk úgyis ezt hogy védelem áll kívülről a belső-legfontosabb-dolgok fölött.
S akkor az ablakokról.
Az alapterületet a nap pontosan kijelöli! Mind a 4 egységét! De nem csak éves szinten-napfordulókkor, hanem egy napon belül is. Pl Delelőkor (ami amúgy nem délben van, az csak egy mesterséges dolog, hogy délben van) pont a szentélyt és a termet elválasztó diadalív belső nyílásának helyét jelöli ki. Nem kicsivel arrébb, nem kicsivel odébb, hanem pontosan ott. Aki építette ,figyelt erre, hogy milyen vastag legyen ott a belső fal, milyen vastag legyen ott a nyílás. Később építettek ott egy virágmotívumot is, már a kifestés utáni időben, úgyhogy az építész, aki a virágmotívumot tervezte, pontosan tudta, hogy a napnak annak pont a közepébe kell sütnie egy bizonyos időben!
De a nap nem csak az alapterületet jelölte ki, követi végig azt,s határozza meg, hanem belső festményekre is rávilágtva a megfelelő sorrendben meséli el a kép üzenetét!
Adventkor amúgy legelőször a pokol ábrázolására és védelmező Máriára világít, mert ilyenkor a bűnösöknek is jut fényesség, lecsendesedés, megnyugvás…
Maga az alap kiindulási kép az északi falon van, amely magyar képírás, ez azt jelenti ,hogy többféleképpen értelmezhető, s többféle üzenetet hordoz:
Sajnos elég kicsik és nehezen kivehetőek a képek, de tulajdonképpen a 3 királyok története is lehetne egyszer a fenti képsorozat, ami a Máriához és Jézushoz való érkezéssel végződik, de akkor a következő Szent Lászlós , majd az azt követő Szent Miklósos képnek nem lenne értelme, illetve lenen, de nem képezne egy egységet , hanem külön állna. Aztán egy másik értelmezés szerint a 3 magyar királyra is le lehet képezni a képtörténetet, a Mária-Jézus kép előtt pedig Koronával a kezében Szent István.
S a harmadik-legújabb képértelmezés-ami 50%-ban Németh Zsolt kutatási érdemei is-szerint
Tulajdonképpen egy és ugyanazon személyt ábrázol majdnem mindegyik kép, csak egy más-más állapotban. A fenti képsorozat legelső képén a legelső lovon az ifjú –adj uram mindent ide nekem –kép, a következő a középkorú férfi a lovon, aki válaszúton van,s az egyenes útról épp le akarja téríteni egy borivó alak, a következő képen meg már az idős férfi van, aki letérdel Jézus és Mária előtt. S aki végighalad ezen az úton, megnyílik előtte a kapu,s akkor jutunk el a ix ponthoz a falon, a bölcshöz, aki a következő képen magabiztosan, egyenesen áll a tudás birtokában. Majd a beavatott mint jótévő –Szent Miklós ábrázolásban látható a képen, s a következő képen, ahol már félig látszik is a Szentély, a megfeszítés ábrázolás következik.
Az arcábrázolások pedig teljes egészében megegyeznek egy-egy bizonyos alakokkal kortól függően (idős ábrázolás, az idős ábrázolással, így értem a kort) Tulajdonképpen a festmény is egy utat mutat-a fény segítségével, d a képi ábrázolással is- ahogy haladunk befelé a szentély felé.
Aztán a szentély belső képábrázolásainál már a lélek útja követhető, ahol a végén mérleg ábrázolással megmérettetik a lélek. Aztán a Szentély felett a pokol ábrázolása mellett üdvözülés, a kersztrefeszítéses képpel ellentétesen pedig születési ábrázolás található.
A szentély főfalain pedig a 4 evangélista (ebből János pl. állat-Sas-formályában-. S egy képen maga az alkotó is otthagyta névjegyét saját maga ábrázolásával, s „egy áldd meg uram szöveggel” ,ami az alkotónak jellegzetes szignálásai volt, ahol festett..
Ezt én kirészletezhetném még jobban is, de nem akarok annyira belemenni a részletekbe, ahhoz jobban kéne látni a képeket is, s nagyon hosszú lenne.
Ezért még csak annyit, hogy a jelennek egy képi üzenet.
Meglepő rejtélyes módon egy azonos dolog tűnt el minden falról! A datálás.
Ez még 1800-as évek végén megvolt, ha jól emlékszem, de amúgy mindenhol eltűnt. Eltűnt a festő 1377-78-as datálása, ami megvolt, eltűnt a 3 királyok ábrázolásban egy datálás, ami egy kivonást tartalmazott, s a kifestéshez mérte az időt. S eltűnt egy harmadik idő is, az üdvözülést ábrázoló falról. De János evangélista írása ugyanakkor meglepően arra céloz, hogy márpedig idő nincs. De ezt lehet úgy is értelmezni, hogy közel az ítélt, megmérettetés. De az üdvözülésre még van esély, az még nem kopott el, ha az idő el is kopott. Úgyhogy mindenkinek úgy kellene járni az élet útját, mint ahogy a képi ábrázolás is mutatja, s ami elvezet a szentély felé, az egység, a lélek EGYSÉGE felé. Természetesen a fény segítségével.
A többi belső képet én nem is raknám fel, de valamivel többet-ha nem is mindent-találhattok ezen a linken:
http://www.bdmk.hu/Vas_Varmegye_FCCC/Galeriak/Velemer/Kepgaleria.htm
Ezután az előadás után még egy kis italra tértünk be a Cipóba (linkeken leírás róla és képek):
http://www.velemer.hu/hu/node/635
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=33822
http://www.velemer.hu/hu/szallas
Kellemes , vendégszerető fogadtatásban részesültünk. A helyiek nagy része-ahogy ott megtudtuk- vagy vendéglátásból, vagy kézművességből él. S emellett földet művelnek.
Persze a 70-80 lakos mellett elég sok külföldi is tartózkodik az év nagy részében ott-köztük hollandok-németek, akiknek nyaralójuk van ott. De szerencsére egyre több magyar turista is van, akik évek óta visszajáró vendégek. Van, akik disznóölésre hivatottak, s a feldolgozás, majd az eltöltött napok után viszik magukkal a friss húst (mely szemestakarmányból táplálkozó disznóból van) haza. Az egytálételeknél a halászlé sem bolti halból készül, hanem
Saját haltenyészetből. Bónusz forraltbort is kaptunk amúgy, s a kávé és forraltborok elfogyasztása ,s a pattogó tűz melletti melegedé mellet az kedvesen elbeszélgettek velünk a helyiek, s kellemesen meglassult a világ, eltűnt a rohanás, a szintén fogyasztó idős vendégek nem a Győzike showról beszélgettek, s nem a Benkő showról, hanem a párás ablakon keresztül a földet nézték, s beszélték, hogy mit lehetne benne majd idővel dolgozni.
Miután távoztunk, én magamban megfogadtam, hogy megyek még oda halászlére, s egy kis házi borra oda.
Amúgy Velemér híres még tanösvényéről is, itt húzódik a Sárga-liliom tanösvény. De erről neten sok mindent lehet találni.
S már csak egy utolsó gondolat, amit fontosnak tartok: Ezen a környéken 85-95 éves kor nem meglepő, hanem természetes! Nagyon nagy százalékban élik meg ezt a kort. Az 50 éves az fiatalnak számít, nem mint máshol. (Persze vannak azért általános iskolás korú gyermekek is, úgyhogy talán az utánpótlással sem lesz gond. )
Egy biztos, ott van valami a levegőben, a forrásban, az elfolyó patakban, az erdőben és a földben. Valami, ami életet lehel az emberbe!
Sztamassz