Lendva város, a szlovéniai magyar közösség központja idén ünnepli 820. évfordulóját. A legrégibb történelmi írásos forrás a városról – egy adománylevél, mely bizonyítja, hogy Lendva a Hahold (Hahót) család birtokába került – ugyanis az 1192-es évből származik. Az idei év az ünnepi megemlékezések, a becses évforduló előtt tisztelgő év lesz a városban, a községben.
Egy szintén fontos történelmi dátum, mely szinte sorsfordulónak mondható a város történelmében, mintegy másfél évszázaddal későbbi: 1366. október 28-án adományozott I. (Nagy) Lajos király vásártartási jogot (a dokumentum a fotón) Szent Simon és Júdás napjára Bánffy Istvánnak és Jánosnak, a lendvai vár urainak érdemeikért és hűségükért. Ezáltal a lendvai vásár azonos jogokkal rendelkezett, mint a híres budai. Történelmi források szerint ugyanolyan hangulatú is volt és az akkori viszonyokhoz rendkívüli gazdasági jelentőséggel bírt. Ezúttal csupán két eseményt emeltünk ki, de – tudjuk – van még számos dátum és neves személyiséghez köthető esemény, mely nyomot hagyott az elmúlt 820 évben. Lendva város 820 éves című sorozatunkban hetente bemutatunk egy-egy ilyen jelentős epizódot.
A muravidéki Népújság a jubileum alkalmából sorozatot indított: a város gazdag történelméből hetente egy-egy eseményt, személyiséget, történetet mutat be.
Lendva – a múlt és a jövő városa
Alsólendva városa távoli tájakat és régiókat összekötő fontos utak mentén épült fel. A kedvező földrajzi és éghajlati miliő mellett ennek is köszönhető, hogy a három patak szelte településnek a tágabb térségében már a kései kőkorszak óta fellelhetők az állandó jelleggel letelepedett embercsoportok nyomai. A település fekvése manapság is kiváló, hiszen öt meghatározó, ma már autópályákon és közutakon könnyen megközelíthető közép-európai főváros virtuális középpontjában található. Egy bő négyszáz kilométer átmérőjű, mértanilag nem egészen szabályos kör közepén helyezkedik el a város. A kör külső horizontján Budapest, Bécs, Pozsony, Ljubljana és távolságát tekintve a legközelebbi Zágráb található. Alsólendva gazdag történelmi és kulturális múltja révén megérdemli, hogy az elképzelt virtuális körben betöltött szerepét ne minősítsük perifériálisnak, vagy legalábbis ne szűkítsük le pusztán annyira.
A rendkívül érdekes történelmi, néprajzi, földrajzi tanulmányok olvashatóak a Népújság honlapján.