Szilvágy Zala megye Göcsej tájegységének nyugati oldalán fekszik. A csendes kis község eredete a régmúltra nyúlik vissza.
Első írásos említése 1343-ból származik, akkor Ozyagh-klént szerepelt, a század végén Alsó- és Felsőszilvágyként található. 1773-ban már Szilvágy-ként szerepel az iratokban. A Bánnfyak, majd a Nádasdiak birtoka.
A török időkben szinte teljesen néptelenné válik, és csak lassan tér vissza az élet a csodálatos erdők övezte településre.
A falu búcsúnapjai május és október utolsó vasárnapjára esnek. A községet kiterjedt erdőségek övezik. Az itt élő gímszarvas-állomány miatt sok a külföldi és a hazai vadász a szezon idején. Szilvágy vezetékes vízzel és villannyal ellátott. A falu lélekszáma 271. A XIX. század első felében épült római-katolikus harangláb faluképi értékű. Az élő közösség jelképe a közelmúltban épült katolikus templom. Lentivel erdei kisvasút is összeköti. Híresen gazdag gombatermő vidék. Idén rendezték meg a IV. Göcseji Szilvafesztivált.
1778-ban még állt a Szent Adorján tiszteletére szentelt, de már akkor is romos katolikus temploma, amely később megsemmisült. Híresen gazdag gombatermő vidék közepén fekszik a falu, mely nemcsak a környékbelieknek kedvenc gombászóhelye, hanem országos gombásztábornak is otthont ad. Csapadékos időszakok után, amilyen a 2010-es nyár is volt, élettel telik meg az erdei ivar, és mindenhol kidugják kalapjaikat a galambicák, a vargányák, a nyúlgombák és a rengeteg sok egyéb gombafajtái. Csak akarat kell és kitartás, és telik a kosár, alapul szolgálva egy kitűnő gombarpörkölhöz vagy ezernyi más gombás csemegéhez.
A település környezetében érdemes felkeresni Novát (Plánder Ferenc Helytörténeti gyűjtemény, templom, kilátó, erdei tornapálya), Pórszombatot (Medes-hegy fakereszttel, őshonos gyümölcsfajták gyűjteményével).
Megközelítés
Szilvágy Zala megye északi részén, Lentitől 21 kilométerre található.
Gépkocsival vagy rossz időben azonban ajánlott inkább a faluból Zalaegerszeg felé indulni és a település vége táblánál jobbra letérni a temető felé, végig aszfaltos úton, majd innen tovább kavicsos úton a pincékig és onnan a pihenőig.
Vargánya Tanösvény
A túraútvonal névadója az egyik legízletesebb magyarországi gomba, az ízletes vargánya a gombákhoz, azon belül tinórugomba-alkatúak rendjébe és a tinórufélék családjába tartozó faj. Népies nevén: úrigomba vagy medveorrú gomba. Ez a gomba a legtermetesebb és legkiadósabb, ősszel szedhető étkezési gombák közé tartozik. Kalapjának átmérője a 12-25 cm-t is eléri, zsírosan fénylő, gesztenyebarna, fehér peremű és húsos. Fiatalon halvány, később zöldessárga spóratermő rétege csöves szerkezetű, mely a kalapról könnyen lefejthető.
Tönkje, akár 15 cm magasra is megnő, vörösesbarna, csíkos, felső részén finom, fehér hálózat található. Húsának színe nyomásra nem változik. Ez a gomba nagyon ízletes és sokféleképpen elkészíthető: nyersen salátákba, gombalevesnek, vajban párolva – köretnek, rántva és pörköltnek, de szárítás és őrlést követően, fűszerként is nagyon sok ételhez használják.
A tanösvény Szilvágyról indul és a közeli szőlődomb, a környező erdők természeti kincseit, valamint épített örökségét mutatja be. Utolsó állomásánál geoládát találhatnak a geokaching-ot kedvelő túrázók.
A kiinduló pont a község temetője mellett (1. állomás) található, amely a falu központtól indulva Becsvölgye irányába, a falu végén jobbra lévő bekötőúton haladva érhető el. Az induló tábla információval szolgál a Göcsej tájegység jellegzetességeiről, és a temető értékes növényfajait is bemutatja. Sokan nem is gondolják, hogy a gondozott sírkertek számos értékes növénynek nyújtanak menedéket és biztosítanak fennmaradást, mint amilyen a hangafélékhez tartozó csarab, és a különböző orchideafélék, mint amilyen az agárkosbor.
A temető után a bal oldali, réteken keresztül vezető úton haladjunk tovább, amely az első hegyhátra vezet minket, ahol öreg boronapince és idős gyümölcsfák közelében található az újabb megálló (2. állomás), amely az itt fellelhető építészeti emlékekről, a közeli völgyben található régi gesztenyésről, termésének felhasználásáról mesél. A boronafalas pincesor a Bánffy földbirtokos család birtoka volt. A három egymás mellett lévő boronapince 1890 körül épült. Megőrzésük így együtt jelent nagy értéket.
Kelet, észak-kelet felé induljunk tovább, és egy rövid réten haladó szakasz után máris az ízletes gombák egyik élőhelyére jutunk, az erdőbe, ahol gomba-kalauzt is találunk az első információs pontnál (4. állomás). A legúribb (császárgomba) gombától az egyik legmérgezőbb, és a mesékben gyakran ábrázolt légyölő galócáig sok fajt megismerhetünk, amely előfordulhat a környező erdőkben.
Tovább haladva az erdei ösvényen egy öreg tölgyfához érkezünk (5. állomás), amely a régi legelőerdő egyik tanúja. A hagyományos és a mai erdőgazdálkodás által kialakított erdők közötti különbség ezen a ponton jól megfigyelhető, jellemzőiről nyújt információt a tábla.
Az erdőben továbbhaladva a következő pont szintén egy öreg tölgy alatt (6. állomás) található, amely a falu legelő állatainak egykori itatójánál áll.
A mára magassásos területté alakult rész régen gyakran került víz alá a legelőerdő részeként, és csak hosszú idő alatt alakult át a jelenlegi állapotba, amelynek a folyamatát ismerteti az itt található leírás.
Az utolsó előtti ponthoz a fiatal fákból álló erdőt követő réten kell áthaladni, amely az egykori majorság területéhez tartozik. A rét szélén (7. állomás) álló táblán a művelt területek természetes élőhellyé való átalakulási folyamatát, a művelésből való kikerülés utáni életüket és jellegzetes fajaikat ismerhetjük meg.
A túra útvonala innét a faluba visz. A major épülete mellett elhaladva, az úton a település irányába induljunk, ahol a központban álló, a XIX. század első felében épült, régi szépségében tündöklő haranglábnál érünk utunk végére (8. állomás). A harangláb története mellett, a Kerka mentén számos faluban fészkelő védett fehér gólya életét ismerhetjük meg. A vonulása, táplálkozása, életmódja mellett, a rájuk leselkedő veszélyekre (pl. magasfeszültségű vezetékek) is felhívja a figyelmet a leírás. A hazánkban néhány helyen még kéményen is fészkelő gólya Szlovéniában a természetvédelem jelképe.
A település egyik látnivalója a római katolikus fa harangláb és az előtte lévő díszes nagy fakereszt. A kétoszlopos haranglábnak eredetileg a szoknyája és a harangháza is teljesen nyitott volt. Később házas, zártszoknyás, zárt harangházas építménnyé alakították. Műemlék jellegű, barokk stílusú, melynek különlegessége, hogy a kétoszlopos nyitott nyakrészt zárt harangházzá alakították és így tömegében nagyobb harangláb keletkezett. Ez a későbbi bővítés ügyes ácsmunkát dicsér, hiszen olyan harmonikus az építmény megjelenése, mintha eredetileg is ilyen lett volna. (adatok: www.geokaching.hu)
Varázslatos vidéken jár a vándor, ha bejárja a kis község hegyi tanösvényét. Nagyapáink csodálatos hegyi pincéi között járunk, felidézve a gyermekkori emlékeket. Mintha egy külön kis faluba tévedtünk volna, olyan hangulatot árasztanak a gondozott, fehérre meszelt pincék, a gyümölcsfák és a szőlősorok. Szépre vágyó kirándulónak vétek kihagyni a szilvágyi csodát, amely bizton állíthatjuk, Zala egyik remeke!