A csodálatos balatoni falucska, Vállus fölé magasodó Láz-tető csúcsán álló kilátóból messzi vidékeket csodálhatunk.
A 130 fős lélekszámú település temetőjétől indul a Medvehagyma-tanösvény, amely a foghagymaillatú növény tavaszi növekedésekor a legszebb, de minden évszakban maradandó élményt nyújt a végijárása. A kiindulópont után mindjárt egy erős szakasz következik annak, aki a 380 méter magasan fekvő Láz-tetőre kíváncsi, hiszen meredek ösvényen juthatunk fel a kilátóhoz.
Láz-tető kilátó Vállus mellett
A masszív, fagerendás szerkezetű építmény 2014-ben készült el, 16 méteres magasságával messziről látható, tájékozódási pontnak is kitűnő. A sasszeműek könnyen kiszúrhatják a távolban fénylő Balatont, Várvölgy települést, messzebb Tapolcát, de jól látszik a zalaszántói sztúpa, észak felé Rezi vára, a Tátika romjai és a Kék túra útvonala által is érintett Kő orra csúcsa, tulajdonképpen az egész Keszthelyi-hegység tökéletesen megfigyelhető.
A kilátó a 15 állomásos Medvehagyma tanösvény 2. állomása.
A tanösvényen rengeteg érdekeséggel találkozhatunk. Elbűvölően szép maga a völgy, amit a kilátót elhagyva két út szegélyez, közöttük jókora mélység, leírhatatlan béke és nyugalom honol a tájon.
Párszáz méterre a Vadlán-lik barlangot találhatjuk, amely a Magyarországon található négy Vadlán-lik közül az egyik. A másik három a Gyenesdiási Vadlány-lik, a Rezi Vadlán-lik és a Nagygörbői Vadlán-lik. Hogy pontosan honnan ered a neve, ma már nem állapítható meg, sokféle elnevezése fellelhető (Vadlán-lik, Vadlánlik,vadlán-lik, Vadlán-liktya, Vadlány-barlang, Vadlány-lik, Vadlány-lyuk, Vállusi 1. sz. barlang, Vállusi-barlang, Vállusi-sziklaodu, és vállusi Vadlán-lik).
Vadlány lik
A helyiek által régen ismert barlang. Nyomtatásban először 1942-ben jelent meg a neve. 1954-ben Dornyay Béla említi meg úgy, mint amely egy hidrotermális hatásokat mutató kis dolomithasadék. Eszterhás István 1984-ben megjelent tanulmányában Vadlán-liknak nevezi és három szinonimáját is közli. Kordos László 1984-ben kiadott könyvének országos barlanglistájában meg lett említve vállusi Vadlán-lik néven, és térképen van feltüntetve helye.
1995-ben Fehér Csaba Endre és Varga Miklós a Keszthelyi-fennsík denevérfaunájának vizsgálatakor egy hím barna hosszúfülű-denevért figyeltek meg benne. Alaprajzi barlangtérképét, hosszmetszeti barlangtérképét és két keresztmetszeti barlangtérképét Micheller Szilvia szerkesztette 2000-ben a saját felmérése alapján.
Az 1100-as évek első felében alapított és évszázadokkal ezelőtt elpusztult pálos rendi kolostor romjai régmúlt évszázadokba repítik a túrázókat. A közelmúltban a régészek egy szerzetes sírja mellett a rendház keleti falának nagy részét is kiásták, előkerült még az egykori telep egyhajós templomának támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélye is. A kolostornál állva szinte látni lehet lelki szemeink előtt a Szent Miklós-forrás által táplált néhai halastavat is, amely a lakók hallal való ellátását szolgálta.
A Szent Miklós kolostor romjai
A néhány kilométerre fekvő Görbe-tetőn található Kutyatemető a közeli légvédelmi bázison szolgáló katonák hű társainak nyughelye.
Medvehagyma-tanösvényt végigjárva barangoljuk be az árnyas, hűvös völgyeket, útközben a Láz-tetői mellett a Padkűi-kilátótoronyból is megcsodálhatjuk a csodálatos panorámát.
A túra hossza: 13,5 km
A túra időtartama: 4,5 óra
Szintkülönbség: 270 m fel, ugyanannyi le