Szent meggyőződésem, hogy rövid időn belül rendkívüli módon felértékelődik az önellátás, a társadalom minden szintjén. Legfőképpen az élelmiszerek és a napi használati cikkek tekintetében lesz ez így. Persze nyilvánvaló, hogy nem mindenki tud nekiállni paradicsomot, paprikát termeszteni, saját baromfit tartani. vagy épp természetes alapanyagú szappant készíteni. A multi bevásárlócentrumok vértelen és egészségtelen kínálatának olcsót trükkjét azonban egyre többen ismerik fel. Elsősorban őket szólítják meg az olyan termelői piacok, mint a káptalantóti kirakodóvásár.
Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át. Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínüleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.
1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is települt újra. A XIII. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom). A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát. Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült. A ma is álló római katolikus temploma 1765-73 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk. A településnek jelenleg kb. 500 lakosa van, ennek nagy része idős ember.
A falu határában lévő vásár híre egyre messzebbre eljut, ezért vasárnaponként hatalmas tömeg válogat a portékák között.
Van itt minden, a különleges gyümölcsízektől, mézektől kezdve a fehér- és vörösborból készült dzsemig, az áfonyával kevert lilahagymalekvártól, az ezerféle gyógyító tinktúrákig, csírákig. Bio mangalica szalonnák, kolbászok, zöldségek, befőttek, szörpök, no és persze bolhapiac is. Emellett jófajta sajtokat kóstolhatunk és rétesek, langallók várják az éhezőket.
Egy vasárnapi kirándulás a Keszthelyi hegységben, ott a Gulács, a Tóti hegy (meghódításáról rövidesen beszámolóval jelentkezünk) és közben benézhetünk a piacra. Mindenképpen érdemes!
További cikkek a témában:
http://monostoriattila.