Minden közösséget jól jellemez, miként bánik halottaival. A temetés és a temetők kultusza egyidős az emberiséggel, minden kultúrának megvannak a csakis rá jellemző hagyományai. Az európai, keresztény hagyomány is különleges helynek tekinti a temetőket. Ormándlakon - ha lehet ilyet mondani - különlegesen szép kertben nyugszanak a holtak. Folytatjuk megkezdett cikksorozatunkat.
Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megáll a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom nektek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk.
Így ír Reményik Sándor az elmúlásról és a temetésről, szavai felidézik azt az ember örök kérdéseit életről-halálról.
A temető
A már említett ormándlaki régi temető helyett a község jó ideje az új sírkertet használja, amelynek már eddig is fő ismertető eleme volt a nemesi kripta. Az eredetileg a Somsics család tulajdonában lévő épület 1880. körül épült, a grófot azonban nem oda temették, hanem a mostani kegyeleti park területére. A sírhely később a Dervaricsok tulajdonába került, akiknek leszármazottjai az önkormányzatnak adták azt.
A 2009-ben testület úgy határozott, hogy jó volna felújítani az idők viharai által kissé megtépázott építményt, ezért pályázatott nyújtottak be a rekonstrukcióra - sikerrel.
Több mint 10 millió forintos beruházással, 25%-os önkormányzati önrésszel 5 hónap alatt újították fel a ravatalozóként is funkcionáló családi kriptát a település temetőjében. Az épületet augusztusban szentmise keretében adták át.
Csodálatos látvány a felújított kripta
A kriptabelső Jézust ábrázoló domborművét Rába Imre plébános áldotta meg, majd Méry Zoltán polgármester szavait követően a Dervaricsok leszármazottjai mondtak köszönetet a településnek, a polgármesternek és Horváth Imréné alpolgármesternek a felújítás ügyében végzett munkálatokért .
Krisztus dombormű
A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretéből kapott 7 milliós nagyságrendű pályázati összeget.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből hozta létre a kormány azért, hogy egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer segítse az európai uniós támogatások eredményes felhasználását.
Az ország felzárkóztatására 2007 és 2013 között évente mintegy 1000 milliárd forintot fordíthatunk. Ennek a hatalmas összegnek a befektetése komoly felkészülést, széles társadalmi partnerségen nyugvó tervezést igényel.
Az Ügynökség honlapját e céloknak megfelelően készítette el. Olyan honlap készült, ahol megtalálhatók az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv felhasználásának napi statisztikái, valamennyi nyertes pályázat főbb adatai, a fejlesztéspolitikai dokumentumok társadalmi egyeztetésének eredményei. A weblap szolgáltatásai egyaránt segítik a pályázni kívánó és a már nyertes pályázókat egy új, európai Magyarország felépítésében.
A projekt adatai
Hazánk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat és visszahúzó-erőket, amelyek gátolják fejlődésünket.
Néhány éven belül soha nem látott növekedésnek indulhat a gazdaság, ha versenytársainkra figyelve megtaláljuk saját kitörési pontjainkat. A legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele. Ha támogatjuk a társadalom megújulását, nőni fog a foglalkoztatottak száma és jelentős mértékben csökken a szegénység.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.
A fejlesztési stratégia a helyzetértékelésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévő adottságok kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja.
Faragott oszlopfők
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai:
1. a foglalkoztatás bővítése,
2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.
Az átfogó célok
1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések:
• a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;
• a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;
• a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.
2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:
• a versenyképesség növelése;
• a gazdaság bázisának a szélesítése;
• az üzleti környezet fejlesztése, azon belül
o az elérhetőség javítása,
o a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának
növelése.
- folytatjuk -