A Balaton és vízrendszere egész Európát elláthatná édesvízi hallal. A rendszerrel értéket és munkahelyeket lehetne teremteni. A Paloznakon élő Árpás István ezekkel az állításokkal kopogtatott be a szerkesztőségbe. De nemcsak hozzánk, hanem mindenhova – minisztérium, nemzeti park, és a többi – ahol nyitottak lehetnének az elképzeléseire- A Balaton-felvidéki Nemzeti Park cikke a Balaton halállományáról.
Árpás István balatoni ember, a tó sorsa különösen érdekli. Horgászként rendszeresen járta a vizet, szemlélte a természet folyamait. Sajnos a látása jelentősen leromlott, így már nem merészkedik a partra. De odahaza gondolkodik, s ötleteit a felesége segítségével veti papírra.
- Gondoljuk végig, mi történt a Balatonnal az elmúlt években! Egyre kevesebb a hínár a tóban. A Balaton vize iható minőségű. Kevesebb a tó haleltartó képessége. Ugyanakkor felszaporodott az árvaszúnyog. Sok-sok milliót költünk a balatoni busahalászatra, a balatoni haltelepítésre, de ezek hatékonysága igencsak megkérdőjelezhető! Ráadásul a jelenlegi haltelepítési gyakorlat a génállományt rontja, és a Balatonba folyamatosan hordják az oda nem illő vírusokat, baktériumokat, algákat.
Árpás István szerint a Balaton több pontján lehetne úgy halketrecet felállítani, hogy nem zavarná a horgászokat és a vitorlásokat sem
Árpás István szerint a halászat, horgászat értéket termel, és semmilyen támogatást nem igényel. A Balatonról és a hozzá kapcsolódó vízrendszerről egész Európát el lehet látni édesvízi hallal. Ennek n agyon egyszerű módja van. A világon mindenhol megoldották, hogy a tavakban, tengerekben haltenyésztő ketreceket, hálókat helyeznek el. A Balatonban több ilyen helyet is el fel tudna sorolni, ahol egy ezer négyzetméteres felületet e célra lehetne használni, és a horgászokat, vitorlásokat sem zavarnák.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park teljes cikke, Legyen hal a Balatonben címmel itt olvasható.