Egyre több zalai kertben találkozhatunk olyan „egzotikus” gyümölcsökkel, mint a füge, a kivi vagy a datolyaszilva. Az elmúlt időszakban több tudósítás is napvilágot látott komoly termesztőkről a megyében, ezekből szemezgettem.
Becsehely mellett Miklós Ákos Márton irányítása alatt folyik a termesztés.
"Meglepetésként érte a gyümölcstermelőket és az olvasóközönséget a hír, hogy termőre fordult 4 hektáros kiviültetvényünk a Becsehely melletti szőlőhegyen és a 2016-os évtől kezdve egy áruházláncnak értékesítjük a termést. Pedig a kivitermesztés hazánkban nem új gondolat, azonban többnyire kudarcok kísérték útját."
A Blikk cikke itt.
„A családi gazdaságot irányító Miklós Ákos Márton elmondta: a kivitermesztéshez optimálisak a körülmények a Nagykanizsa–Letenye–Lenti vonalon húzódó dombvidéken. Különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a gyümölcsök, megfelelőek a talajadottságok, a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell garantálni – tudósított a távirati iroda. Az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, a közelmúltra pedig már a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon.”
A Magyar Hírlap teljes cikke itt olvasható.
„Már tavalyelőtt eladtunk pár száz kilót a pesti nagybani piacon, az első, kereskedelmileg is értelmezhető termést a múlt évben szüreteltük, idén már igazán komolyabb év várható, de még ekkor sem leszünk a számításaink szerint összesen 90 tonnás termőkapacitás határánál” – mondja a zalai ültetvény kitalálója, Miklós Ákos Márton.
A HVG cikke a témáról.
Tormaföldén Harcz Endre fügeültetvénye kapott országos hírverést.
„Ez valóban Európa legnagyobb fügeültetvénye?
- Igen, ez szó szerint így van. Dél-Franciaországban és Spanyolországban vannak egybefüggő fügeültetvények, Európában a legnagyobb 2-3 hektár. A miénk 6 hektár, ennyi biztosan nincs sehol. Nekünk 1200 tő fügénk van. Olaszországban tanulmányoztunk ültetvényeket, ott egy gazdának van 10-20 fügéje, a gyümölcsöt leadja a felvásárlónak vagy egy szövetkezetbe. Tehát ott a fügénél nem divat az, ami nálunk itthon az alma vagy a körte esetében, hogy több hektárt birtokoljanak egyben. Hozzá kell tenni, hogy a füge sérülékeny gyümölcs, nehéz szüretelni, romlandó, ezért senki nem ültet egyben sokat.”
Az Agrotend riportja itt:
"Endre, a Fügeliget gazdája hajtós figura. A bő kétméteres srác lépéseit alig tudom követni, miközben sebesen locsolja az egy sornyi kivijét a hatalmas fügeligetben a zalai Tormaföldén. Lélegzetelállítóan szép helyen vagyunk kora reggel, annyira, hogy egy kilátó is magasodik éppen a liget fölé, mert valaki értelmét látta ide tenni. Azt mondja, csak húsz perce van, rohan. Vele tartok az ültetvényben, robogunk a termetes bokrok között. Idén szép másodtermés várható. Egy-két érett szemet a kezembe is nyom kóstolni, öröm így a rohanás. Megtudom, a hat hektáron termesztett húszféle füge között van hosszúkás „szivarfüge”, kisebb és termetes méretű is, és a szokásos lila mellett sárga színű is. (Nézd csak a fotóalbumot!) Az ízük mesés, kétségkívül nyersen a legfinomabb!"
A Gardenista.hu írása itt: