Azóta dúdolom azt a dalt, amióta meghallottam a hírt...A Széna tér, 1945. ez jár a fejemben folyton. Talán soha, senki sem énekelt még ilyen szépen a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményéről.  Persze, nem is nagyon szólnak róla, ha igen, elítélően, jelzőket aggatva, pedig semmi más nem történt, mint pár száz magyar honvédnek sikerült kijutnia a rázúduló vörös áradat gyűrűjéből…Gitárjának hangjai különös nyugalmat adnak egy tragikus történetnek. Senki más nem tudta volna ezt így megénekelni. Nem szól többé  már a Dalnok, letette a gitárt…

Küzdelme az életért véget ért. Soha nem adta fel, küzdött. Nem vált soha egy oldal fizetett emberévé sem, más művészekkel ellentétben. Pedig mindenki tudta, hová tartozik.

Most csak a dalok maradtak. Közhej, de mégis igaz, a dalokban él tovább…

Cseh Tamás.

Legyen Neki könnyű a föld!

 {youtubejw}WfNE73vyd-k{/youtubejw}

{youtubejw}AQhOgPYfqsk{/youtubejw}