Ahogy az egész Dunántúl, úgy szűkebb környezetünk is bővelkedik az elrejtett, ősi emlékekben. Bármerre jár az ember az Őrségben,  a Göcsejben mindig találni egy kis falut egy régi templommal, régi idők emlékezetének őrzőjeként.  Zalaháshágy nemrégiben felújított temploma is őriz egy ilyen titkot.

Rómer Flóris bencés szerzetes tanár (1815–1889), lappangó régiségeink úttörő felkutatója az 1860-as évek elején a zalai tájakon járt szemleúton. Elsőként vizsgálta szakértő szemmel a falusi templomokat, próbálta kihámozni a későbbi átépítések alól a középkori részleteket. A Vasárnapi Újság 1863. évfolyamában Archeológiai levél Zala megyéből címmel készített úti beszámolót, amelyben ismertette többek közt a háshágyi plébániatemplomot, és leírta az épület belső falában másodlagosan elhelyezett domborművet. A román kori faragott kő eredetileg a templomhajó déli oldalán lévő bejárat félköríves oromzatát díszítette, és a Nyugat-Dunántúl időbeli rokon emlékein több helyütt látható Agnus Dei – Isten báránya – szimbólumot ábrázolja. 1975 nyarán, a templom részleges tatarozásakor ellátogatott Zalaháshágyra Entz Géza művészettörténész-professzor (1913–1993) a kőszobrász szakértővel együtt megszemlélni a becses faragványt. Elhatározták, hogy kiemelik a falból, áthelyezik méltó és jobban látható helyre, ám a műemléképület helyreállítására végül nem jutott elég pénz.

  Bérczi Szaniszló eurázsiai rajzgyűjteménye