Zalát látni és megszeretni. Ilyen könnyű lenne? Igen, bátran mondhatjuk, hogy bárki aki idevetődik az ezeréves Kolonba (Zala régi neve) a Csonka-Haza, a történelmi Magyarország vagy a világ bármely pontjáról, egyből beleszerethet megyénkbe. Nem csoda hisz annyiféle táj található csodás domjaink között. Az Őrség egyik kis szeglete is átnyúlik hozzánk, rejtekén egy csodálatos kis faluval, Szentgyörgyvölggyel…

Az Őrséggel azonossá teszik a szeres elhelyezkedése, eredeti lakóik kisnemesi származása, a sok azonos családnév, a környező katolikus "jobbágyfalvak" népétől különböző, protestáns, jobbára református vallás, és a táj legnagyobb falujának egykori Őriszentgyörgyvölgy neve is. Ez volt egykor a település neve, hiszen beletartozott a Magyarországot  körülvevő  őrségek sorába. Domborzata, növényzete, éghajlata is olyan, mint a tulajdonképpeni Őrségé.

Református temploma maga a Múlt, a titokzatos, megfejthetetlen Ősiség. Kazettás mennyezetét órákig el lehet nézni, megfigyelni aprólékos gondossággal elkészített szépségét.

A kazettás mennyezetű templomokkal foglalkozó  Berezczky Zoltán tiszteletes feljegyzéseiben  ez  található

"Szentgyörgyvölgy, Dunántúli egyházkerület, Őrségi egyházmegye. Az egyre gyarapodó református gyülekezet 1787-ben templomot emeltetett magának. Barokk stílusú, téglalap alakú, mindkét végén bejárattal  rendelkezik, mennyezetét 88 db téglalap alakú , kék színű fatábla alkotja. A mennyezet tábláihoz hasonlóan a karzat alsó részét is 37 db - szintén téglalap alakú - kazetta díszíti. Ezeken kék, fehér, fekete, hímzésmintákra emlékeztető virágos és csillagos díszeket láthatunk. A karzat mellvédje is gazdag díszítésű, 20 tábla alkotja. Egy részük faragott, a többin faragás helyett geometrikus festett dísz van. A szószék és a koronás hangvető barokkos kiképzésű, több színre festett. A legnyugatibb faluban, nagyon érdekes és egyedi a templom. Mindenképpen szükséges lenne egy alapos kutatás."

A település katolikus temploma közelében (Pityerszeren) került elő a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor.

A székely "s" (sarok) jel megfelelője látható; az ősvallási elképzelés szerint ilyen hegyek voltak a világ sarkain s azok tartották az ég boltozatát; a sarkoknak külön isteneik voltak; a sarok szó szár Óg (Óg király, azaz görögösen Heraklész) nevéből alakult ki.

A falu lakossága a 16. században tért át a protestáns hitre, amit az erőszakos rekatolizáció idején is megőrzött, azonban templomukat ebben az időben el kellett hagyniuk. Közel 65 évig jártak a szentgyörgyvölgyi reformátusok a becsvölgyi templomba istentiszteletre, keresztelőre, házasságot kötni.

Falujukba csak az 1781-ban kiadott türelmi rendelet után kezdhették újra a hitéletet, ekkor gyorsan templomot is emeltek -1787-ben- és talán e nagy sietség, a gyors építés volt az oka, hogy 1805-ben megrepedt az épület fala és a kórust tartó gerenda is eltörött. 

A javítás idején készültek a ma is látható padok, a szószék és a mennyezet, melynek kifestésére is ekkor került sor. A 88 téglalap alakú fatáblára kék alapon bárányfelhő mintákat festett Nemes Patkó András, aki nem volt már fiatal a munka elvégzésekor, hiszen a 74-ik életévét töltötte be az alkotás elkészítésekor. A mennyezet középére -két, egybefoglalt táblára-, barnás alapon szimmetrikus növényi díszt rajzolt, körülötte az alábbi felirattal :

{xtypo_quote_left} Melly igen szerelmetesek a Te Hajlékaid óh Seregeknek Ura {/xtypo_quote_left}

illetve

{xtypo_quote_right}E Hely nem egyéb:hanem Istennek Háza és Mennyeknek kapuja.{/xtypo_quote_right}