Ez a könyv – amelynek címe József Attila egyik drámai sorával próbálja a figyelmet felhívni a magyar föld sorskérdésére – a nemzetoldal közérdekű elvárásait rendszerezi a föld- és vízügyben. Mert van kiút, csak a közösségnek rá kell lépnie.

Bogár László, az ismert közgazdász e könyvében elemzi azt a most már általános reprodukciós katasztrófával fenyegető lepusztulási lejtőt, amelyre a magyar társadalmat a rendszerváltás sodorta, és azt a már említett nemzetstratégiát, ami a kivezető utat jelentheti.

Ökológiai lábnyom, túlnépesedés, klímaváltozás, passzív ház – ilyen és ezekhez hasonló fogalmakkal rendszeresen találkozunk mi, felnőttek, mert a Föld megóvása égető ügyünkké vált az utóbbi időben.

Napjainkban újból feléledt a gyalogtúrák hagyománya, és a hazai táj finomságaira ráhangolódva számos felfedezésélményt tartogatnak hegységeink. A tét most már nem csupán egymillió lépés megtétele Magyarországon, hanem az igazi egzotikumok, a valóban páratlan hegyi terepek megtalálása.

Él valahol a Bükkben egy varázslatos, öreg füvesember, akinek a nevét egyre többen ismerik. A javasasszony unokájaként ismert Szabó György gyógynövények után kutatva 70 éve járja az erdőt, mezőt. Gyógyteái számtalan bajra, nyavalyára adnak enyhülést, köztük a cukorbetegségre is.

2011.április 14-én 17:00 órakor a zalaegerszegi Könyvjelző könyvesboltban kerül megrendezésre a Keszthely környéki hímes tojások című könyv bemutatója.

Néha az amerikai filmipar is tud meglepetést okozni. Slavomir Rawicz lengyel tiszt A hosszú menet című könyve alapján készült el a The Way Back című film, amelynek már a trailere is figyelemfelkeltő.

Vasja Klavora: Harcok a Doberdón 1915-1916 című könyvének bemutatója Lendván, 2011. március 18-án.

A jaguáristen álmodik című kalandregényt, pontosabban kalózregényt ajánljuk az olvasóknak. A történet keretéül egy ifjú Liverpool-i levéltáros este szolgál. Edward Johnston, akit nem igazán érdekel a külvilág, csak a történetek, legendák, a kalózok kora. Nos, ez a Johnston 1856-ban egy majd kétszáz éves naplót és leveleket talál egy régi ládában.

Ezen a könyvön nemzedékek nőttek fel a nyugati országrészben. Ha jól emlékszem első önálló ajándékunk volt öcsémmel közösen, amit Karácsonyra adtunk szüleinknek. Az akkori kiadás sem az első volt, jópár újranyomást megélt Ábrahám Gézáné alapműve, 2010-ben ismét a boltokba került. Hallottak már a barlahidai cupitáról? Nagyszüleim családi fészke, a zalai evangélikus bástya ma már kevéssé ismert étele is megtalálható a minden főzni szerető otthonba ajánlott könyben. Nem fogja megbánni, aki megveszi.

Dél-Erdélyben mostanában halnak ki egykor színmagyar falvaink utolsó magyarjai. Sírkertek vándorolnak az utódnépek házainak alapjába, mert nincs már, aki értelmezni tudja a feliratokat. Lelkipásztorok küzdenek pár lelkes nyájukkal, hogy fennmaradjon a magyar szó olyan térségekben is, amelyekről már a felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy várvidéki kisebbségünk sem tudja, egykor szervesen kapcsolódtak szellemi szállásterületeinkhez.Valóban reménytelen ez a küzdelem?