Vadamos településrészének kultúrháza régóta megérett már a felújításra. Ezért határozta el a képviselőtestület, hogy amint lehetséges és elegendő pályázati forrás áll rendelkezésre, felújíttatja az épületet. Lickóvadamosi kitekintőnk második, befejező cikke.

A felújítás nettó költsége közelített a 10 millió forinthoz, ehhez jön a 25 % ÁFA, melyet az önkormányzatnak kellett állnia, megelőlegeznie, mivel az EMVA pályázat utófinanszírozott volt.

A 2007-2013. közötti programozási időszakban az európai uniós forrású vidékfejlesztési támogatások az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott intézkedésekben összpontosulnak.

Az EMVA támogatásai a 2004-2006. között működő Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) fejlesztési projektjeit váltották.

Az FVM által készített és 2006. augusztusában nyilvánosságra hozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv alapján az agrár-vidékfejlesztés nemzeti fejlesztési irányai (prioritásai) az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

•    A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése;
•    A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség a piacorientált szemlélet elterjedésére;
•    A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése;
•    A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak;
•    Helyi közösségek fejlesztése.

A nemzeti fejlesztési irányok figyelembe vételével az EMVA támogatásai az alábbi csoportokra (tengelyekre) oszthatók:

I. tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása. A tengely támogatásai elsősorban a termelési szerkezet átalakításának segítségével, minőségi termékek előállításának támogatásával, az innovációs tevékenység ösztönzésével, a szakképzés megerősítésével, illetve az infrastruktúra fejlesztésével célozzák a mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelését.

II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása. Ezen tengely keretében olyan intézkedések kerülnek meghirdetésre, amelyek különböző agrár-környezetgazdálkodási programok bevezetésén, a Natura 2000 hálózathoz kapcsolódó támogatásokon, illetve a mezőgazdasági területek erdősítésén keresztül biztosítják a mezőgazdasági földterületek, illetve a természeti erőforrások fenntartható felhasználását.

III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése. Ez az intézkedéscsoport a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését, illetve az épített és természetes vidéki környezet megőrzését és megújítását célozza azáltal, hogy támogatást nyújt a mezőgazdasági vállalkozásoknak tevékenységük diverzifikálására, mikro-vállalkozások létrehozására és fejlesztésére, a vidéki turizmus ösztönzésére, a vidéki örökség megőrzésére és korszerűsítésére, illetve vidéki gazdasági és lakossági szolgáltatások igénybevételére.
IV. tengely: LEADER. A LEADER program helyi fejlesztési stratégiák megvalósítását ösztönzi a belső erőforrások innovatív és hatékony helyi felhasználásán, az életminőség helyi sajátosságokon alapuló növelésén keresztül, széleskörű helyi partnerségre alapozva. A program keretében a vidéki települések Helyi Vidékfejlesztési Közösségekké szerveződnek, és öntevékenyen határozzák meg helyi vidékfejlesztési stratégiájuk alapjait.

Az EMVA – szemben elődjével, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programot (AVOP) finanszírozó EMOGA Orientációs Részleggel – besorolása alapján nem számít Strukturális Alapnak, ezért az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program sem számít operatív programnak az NFT 2 keretében. Tartalmilag azonban számos helyen csatlakozik a többi operatív programhoz, illetve azokhoz hasonló fejlesztési célokat fogalmaz meg.

Az EMVA finanszírozási szabályai a „differenciált előirányzatok” elvére épülnek, és magában foglalja az előfinanszírozást, köztes kifizetéseket és végső kifizetéseket.

Az 1290/2005 számú Tanácsi Rendelet által létrehozott egységes pénzügyi eszköz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2007. január 1-jén kezdte meg működését. Az összevont támogatási alap elősegíti a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének növelését, a vidéki környezet és a termőföldek minőségének megőrzését, illetve a vidéki lakosság életminőségének javulását, a vidék gazdasági tevékenységének diverzifikálását. Ezek a 2007-2013 közti időszakra érvényes általános célok besorolhatók a Közös Agrárpolitika (KAP) második pillére, a vidékfejlesztés alá. A vidékfejlesztési politika 2007-től tehát egységes programozási és finanszírozási keretbe illeszkedik, és ezáltal javulhat annak koherenciája és átláthatósága.
 
Az EMVA forrásai kiegészítik a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépést, és hozzájárulnak a közösségi prioritások megvalósulásához. Egy negyedik, ún. „Leader tengely” a Leader közösségi kezdeményezések kapcsán szerzett tapasztalatokat kívánja kamatoztatni. Ez a tengely a vidékfejlesztés célját szolgáló, alulról építkező helyi kezdeményezések megvalósítási lehetőségeit vázolja fel.

A faluház felújítására 2010. szeptember 18-án került sor. Vígh László országgyűlési képviselő, valamint dr. Sifter Rózsa, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője jelenlétében felavatták Vadamos felújított kultúrházát és a Lickóvadamos új jelképeit.

 
Lickóvadamos címere háromszögű pajzs zöld mezejében a pajzsfő elején és a pajzsfő hátsó részén egy-egy ezüst telek. A pajzs zöld mezejében, a pajzstalp közepén nyitott aranykorona lebeg, melyből jobbra forduló természetes vörös mókus nő ki.  A pajzsfő elején lévő ezüst telekben felül egy, alul kettő, szárukkal egymást érintő zöldleveles barna mogyoró lebeg, a pajzsfő hátsó részén lévő ezüst telekben zöld száron, vörös alma függ, két zöld levéllel.  A címerpajzs felett lebegő ezüst szalagra a község neve: LICKÓVADAMOS  van írva fekete betűkkel.

A címer a három településrész, Lickó, Vadamos és Mukucsfalu nevének szimbóluma és egyesülésüknek jelképe. Mukucsfalut egykor több nemes család birtokolta, erre utal a nyitott aranykorona.

 
 A község lobogója 1:2 méretarányú, álló téglalap alakú fehér kelme, melynek két hosszabbik oldala a zászlólap 1/10-1/10  szélességében, kívülről befelé haladva, egymással szembeforduló, zöld-arany farkasfogazással díszített. Az önkormányzat címere a zászlólap felső részében került elhelyezésre, mégpedig úgy, hogy a pajzs csücske, a zászlólap vízszintes felezővonalát érinti. A zászlólap alsó éle arany rojttal díszített.

A település zászlaja 2:1 méretarányú, fekvő téglalap alakú fehér kelme, melynek két hosszabbik oldala a zászlólap 1/10-1/10  szélességében, kívülről befelé haladva, egymással szembeforduló, zöld-arany farkasfogazással díszített. Az önkormányzat címere a zászlólap mértani közepén került elhelyezésre, melynek lengő vége arannyal van rojtozva. 

Érdemes egy kis sétát tenni a település környékén. Még az ősz közepén is zöldellő mezők, gondosan szántott termőföldek símogatják az ember szemét. Amott csodálatos ménes legel, telistele szebbnél-szebb lovakkal, a másik háznál mangalica kocák terelik kismalacaikat.

A hamisítatlan Göcsej jelen van mindenütt Lickóvadamoson. Egy vasárnap délutáni kirándulásra tökéletes célpont.