Igencsak kapkodhatja a fejét a messziről jött látogató, aki Lickóvadamosra érkezik. Egy településen jár, mégis falurészeket határoló táblákba ütközik. Kislickó, Nagylickó és Vadamos ma már egynek számít, mégis látni, hogy valaha külön települések voltak.

A Gellénházi-patak medre alig látszik szárazság idején, aztán ha nagy esők jönnek, hírt ad magáról és büszkén dagasztja a partokat. Ez a vízfolyás határolja Mukucsfalut és Lickót.

Völgyek és dombhátak

Micsoda fura név, gondolhatja az idegen. Persze ő nem ismerheti a régesrégi mondát, amiről még Gönczi Ferenc, a Göcsejjel is foglalkozó híres néprajzkutató is említést tett a Göcsej népköltészete és a Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése című munkáiban.

"Haszán bég betört Göcsejbe. Nemphty várának elfoglalása után Mukucsfalu felé is eljutott. A lakosok nagyon megijedtek s tanácskoztak, hogy miként kerülhetnék el a veszélyt. A kisbíró vállalkozott, hogy békeajánlattal a török táborába megy. Összefogdostatott 200-300 mókust s vászontarisznyába téve, megjelent Hasszán bég előtt. Előadta, hogy az a vidék, a melybe betörni készül, szegény, hagyja békével; a lakosok ím ezek a lények. Erre a vászon tarisznyát kinyitotta s a basa, a ki még sohasem látott mókust, azt hitte, hogy azok mind apró gyermekek. Parancsot adott, hogy a mókusokat zsinegekkel kössék a sátrához. Éjjel aztán a mókusok nekiestek Hasszánnak és megették. Erre a megrémült törökök odébbálltak. "

1260-ból már vannak említések Lickóról, különböző neveken szerepel: Aqua Lysco, terra Lysco, Naglizkow, Kyslyzko, Felselyzko és Iborlysko. 1338-ban a besenyői nemesek Nagy- Liszkó nevű birtokot Isabori Jánosnak engedték át. 1513-ban Nagy- Liczkót Várföldével fogják együtt.  

1784-ben Vadomas, 1799-ben Vadalmás néven szerepel Vadamos településrész. Lickóvadamost Lickó (Nagy- és Kis- szláv szó ’ mogyorós’ ) és Vadamos településekből 1898-ban egyesítették.

A település római-katolikus temploma

Első- és második világháborús emlékmű

A már említett Gönczi tanulmányok ekképp  emlékeznek meg a vadamosi részen álló régi , faszerkezetes haranglábról és a ma már eggyé forrt települések közötti  vetélkedésről: "Tessen csak meghallgatni a harangszót! A lickói harang azt kongatja: Dombon van, dombon van, a vadamosi e dicsekvésre csúfolódással válaszol: Sáros Liczku, sáros Liczku".

A vadamosi harangláb

Az iskola épületében Mindszenty bíboros által 1938-ban építtetett kápolna áll. Az egykori hercegprímás sok templomot és iskolát építtetett, vagy renováltatott az irányítása alá tartozó zalai falvakban. 1927-ben Zalaegerszegen nyomtatják ki második írásművét, „Zala segélykiáltása” címen

A Kruppa Ildikó által tervezett lickói faluházat 1998-ban avatták fel, ma is a településrész ékessége.

Faluház Lickóban

A település, mint minden magyar falu évente megtartjasaját ünnepeit. Május harmadik vasárnapján Vadamoson Búcsút tartanak. Június harmadik vasárnapja a kápolna felszentelésének évfordulója, búcsúval. Ősszel szüreti felvonulás színesíti a programokat, ezen kívül ünneplik az anyák napját, a gyereknapot és az öregek napját.

A község, 1990. óta, a gellénházi körjegyzőséghez tartozik, tagja a Gellénháza és Térsége Önkormányzati Társulásnak.

- folytatjuk a 2. befejező résszel -