Egészen véletlenül akadtam rá a minap egy késő éjszakai órán a köztévé által vetített filmre. Már a szereplők láttán kedvet kaptam ahhoz, hogy kiűzzem az álmot a szememből és végignézzem Vitézy László filmjét. Amit kaptam, csodás éjszakai ajándék volt. Láthatóan kis költségvetésű (nem ilyenekre költenek mifelénk), de roppant tartalmas, lenyűgöző alkotás. 

A film három hortobágyi történetet fűz egybe. Szakrálisan közelít az ősi hortobágyi emberek őszinteségéhez, esendőségéhez, makacsságához és mély érzelmeihez. Móricz Zsigmond, Komor Ló című novellája illetve az író valóságlátó és mégis misztikus látásmódja ihlette a film rendezőjét, két másik, a Hortobágyon élő emberek által elmesélt történet megfilmesítésére, amely 1945-ben, illetve a kommunista hatalomátvétel után játszódik.